Döry család

A Döry család hatása Szőlőhegyen

       A jobaházi Döry család nagy szerepet játszott Tolna vármegye életében, gazdasági, pénzügyi és politikai területen is. Családfájuk a XIII. századig vezethető vissza.

A Régi magyar családok sorozat 8. része; Ulrich Attila – Pozsonyi József: A jobaházi Döry család története, részletesen bemutatja a történelem viharaiban is összetartó rokonságot. Remek olvasmány, ha valakit a téma bővebben érdekel.

Döry Jenő (1853-1902) örökölte Döry Frigyes és Lajos gazdaságát Tüskepusztai központtal. Az ő nevéhez fűződik a birtok úthálózatának kiépítése, a Tüskepusztai „fehér” kastély építése és parkosítása, a juhtenyészés visszafejlesztése és a legelők szántófölddé töretése, fásítás, a ménes vérvonalának frissítése, 1880-tól pedig a tehenészet beindítása, cselédházak, pajták, csűrök építése.

Szőlőhegyi emlék a XIX. század végén Döry Jenő által építtetett Döry kúria. A tégla építőanyag helyben  készült, a tető faanyaga kiváló minőségi borovi fenyő. A kúria körül parkot alakítottak ki salakos séta ösvényekkel, buja virágokkal, fekete fenyőkkel….. a domboldalon szőlőültetvény és a dombtetőn istálló, konyhakert. Az épület óriási pincével, légöblítéses wc-vel, emésztőgödörrel (a mai napig használható állapotban), 28m mély szívó-nyomó kúttal, a padláson víztartállyal lett ellátva. Az épületben cselédszoba, étkező-társalgó, konyha, vendégszobák, padlás. később a keleti oldalon L alakúra lett bővítve, plusz vendégszoba és terasz lett kialakítva.

Az építtető id. Döry Jenő, felesége Matild és a gyerekek (Jenő, Hugó, Matild) családja:

Korabeli fotó Döry Jenő Nyergesi nyaralójának egyik szobájáról:

A terasz egykor...      

... és ma

Az egykori látogatók:

Ülnek: Döry Jenő, Matild, Lajos, Matild, Állnak: Etelka, Hugó és Jenő

A manapság visszaemlékező öregjeink Hugót, Jenőt és Etelkát említik, mint gyakori vendéget a kúriában, ebben a sorrendben írok róluk pár sort.

Döry Hugó (1878-1943)

Döry Jenő idősebb fiát Hugót, gazdának nevelte a kezdetektől. Fiatalon a béresekkel együtt szántott, aratott, kaszált, gyakorlatból ismerte a gazdálkodást. 1898-ban érettségizett, majd Morvaországba ment tapasztalatot szerezni egy hercegi gazdaságba. Megismerte a cukorszesz - és sörgyártást és az intenzív tehenészeti gazdálkodást, majd gazdasági akadémiát végzett. Érdekelte a villamos áram hasznosítása, a mezei vasút és a gőzeke hasznosítása. 22 évesen, apja halála után vette át az adósságokkal megterhelt 9000 holdas birtok vezetését. Eladta a híres tüskei ménest és áttért a szarvasmarha tenyésztésre. Európa szerte híres lett tehenészete, tejjel látta el Pécset, később Fiumét is. Később földjeinek mélyművelésére tért át, vásárolt Fauler - típusú gőzekét, 1906-ban már volt mezei vasútja is. Jelenetős személyiség lett az OMGE alelnöke, Újdombóvár bírája, a Gazdasági Tanács tagja, majd a Felsőház tagja, konzervatív politikus, a dombóvári Takarékpénztár elnöke, Újdombóvár díszpolgára. 

Magyar Országgyűlési Almanach (1927-1932)

Vidám ember volt, szerette a társaságot, felesége tiszteletére bálokat rendezett, kitalálta a tüskepusztai olimpiát, ahol különböző sportágakban mérték össze a nemes fiatalok az erejüket (vadászat, bridzsverseny, súlydobás, síkfutás, gátfutás, tenisz, pingpong, úszás, céllövés, vadász-lovaglás, kerékpározás, lovaglás szőrén ülve…).

Döry Jenő (1881-1934)

Hugó öccse Jenő állami hivatalnoki karriert épített, Pakson főszolgabíró lett, majd a konzervgyár igazgatója. 1923-ban a gyárat Részvény Társasággá alakította, a lépést a gazdasági háttér és a gyár rohamos fejlődése indokolta. A szőlőhegyen sok családnak volt szerződése a konzervgyárral a gyümölcs és zöldség termésre. A környék nagybirtokosai szintén szerződésben álltak a gyárral. Az uradalmak egykori cselédei és szerződéses dolgozói élénken emlékeznek a szép és jó minőségű termésre a birtokokon. Jenő hobbija az élő galamblövészet, 1927-ben országos bajnokságot is nyert.

Döry Etelka (1861-1944)

A Döry Konzervgyár alapítója, Etelka a főúri gyermekeknek kijáró nevelésben részesült az egyik előkelő bécsi leánynevelő intézetben. Zongorázott, lovagolt, a sport különböző ágait művelte, teniszversenyen díjat is nyert. Tanulmányai befejezése után került a család tüskepusztai birtokára. Előbb kedvtelésből készítette, később sikerein felbuzdulva Bécsbe, a Nemzeti Kaszinónak, valamint Budapestre szállította a saját kezűleg előállított különböző konzerveket. 1912-ben megalapította Dombóváron a Döry Konzervgyárat, amely a 30-as években már 100 munkást foglalkozatott. Gyártmányai nemcsak belföldön, hanem Angliában is keresettek voltak. A gyár irányításában ő maga is személyesen részt vett. (Tolna vármegyei fejek). Nem ment férjhez.

A Döry féle Dombóvári Hungária Vajtermelő Központ volt az egyetlen élelmiszer feldolgozó gyár Tolna megyében, mely 20 főnél több főt foglalkoztatott. 1910-ben 11 művezető és 21 fős segédszemélyzet alkotta a gyári létszámot. A falusi tejszövetkezetekre és kisgazda-tejtermelőkre alapozták a tevékenységüket. /V. Kápolnás Mária: Tejfeldolgozás Tolnában 1882-1996/ Szőlőhegyen is volt felvásárló hely, az egykori Marosi házban.

Néhány érdekesség a család vállalkozó szelleméről:

Döry Stefánia sem alapított családot, helyette sajtgyárat hozott létre 1882-ben a dőrypatlani birtokon. A magyar sajtgyártás kiemelkedő alakjává vált elért eredményeivel. Egykori híres gyárát 1948-ban államosították.

Döry Frigyes és Lajos mintagazdaságokat hoztak létre birtokaikon, tehenészetük, európa és világrekorder volt tejelés és a tejzsírossága tekintetében. Híres volt kopó falkájuk és ménesük. Emellett a politikai életben is vezető szerepet vállaltak.

A második világháború vége a Döry család több tagja számára azt jelentette, hogy hazát kell változtatni, az új rendszer nem ígért semmi jót. Eltűnt a tüskepusztai paradicsom, a konzervgyár, a minta tehenészet és ingóságok sora. Az ingatlanok megváltozott funkcióval változtak az új idők szava szerint.

Dombóvár-Szőlőhegy, 2011. június 6.