hatter

Eltűnt templomok

Az árpád- és középkori templomok kutatása az 1990-es évektől régészeti körökben felerősödött. Régi egyházi okiratok, légifelvételek, a nagy elődök leírása alapján keresik, kutatják a fellelhető nyomokat.

Szőlőhegy területén két templomot említenek. (K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai)

Jágónak–Nyergespuszta Szent Margit tiszteletére szentelt templomát először 1304-ben említik annak kapcsán, hogy plébánosa jelen volt egy végrendelkezésnél, amelyről beszámolt a pécsi káptalan előtt. 1416-ban plébánosa, Péter fia Bereck a szekszárdi egyház kormányzójának, Frigyes augsburgi érseknek volt a káplánja; őt annak kapcsán említik, hogy Berecket, testvérét és rokonait Saul nevű ősüknek a szekszárdi egyház Fejér megyei Szatmár és Bátya nevű birtokain levő örökös részeibe iktatták. 1437-ben ismét említik a nyergesi Szent Margit plébániatemplomot. Az 1542. évi rovásadó-összeíráskor a vásárosdombói váruradalomhoz tartozó Nyerges falu papja jövedelme után 65, segítője, József presbiter 5 dénárt adózott.  Az 1714. évi pécsi zsinat iratai szerint Nyerges  A 14. század elejétől oklevelekben viszonylag gyakran feltűnő, a 18. század elején még romos templom.

Bükkpuszta területén Enyődi Puszta Templom

A templom létére mindössze Jágónak 1759-60-as kataszteri térképe utal, amelyen Enyődi Puszta Templom néven romokat tüntettek fel; a falura utal még az Enyődi-erdő, -puszta és -víz név is. A földrajzi név mára elenyészett. Csánki idején még ismert volt Kercseligettől É-ra az Enyedi-malom, amelynek alapján a település a középkori Nyerges Ny-i szomszédosa volt és helyét a Kapos vagy esetleg a Kaposba folyó valamelyik patak (talán közülük is a legnagyobb, a Kercseligeti-patak) mentén kereshetjük, a mai Bükkpuszta környékén. Egyetlen, 18. századi kataszteri térképen szereplő dűlőnévből ismert egyház.

wahavi honlaptervezésdrupal

X