hatter

Iskolák

A hegyből a környező falvakba (Kercseliget, Kapospula, Kaposszekcső) és Dombóvárra jártak iskolába a gyerekek, attól függően melyik település volt a lakóházukhoz közelebb. A kápolna melletti a Romik házatl alakítottak át először iskolának. (1940-es évek)

Kaposszekcső Ált. Isk. 1957-ben végzett osztálya  Fotó: Kreszl Sándor
  Sándor a Kaposszekcsőhoz közeli oldalán élt családjával Szőlőhegyen. A harminc gyerekből öt szőlőhegyi volt: Kiss Rózsa, Szilasi János, Kreszl Sándor, Seres József (Balassa), Kovács Tibor.
bekötő útA település lakói a bekötő út mellett salakból kialakítottak egy jól járható utat, hogy a tanító néni (Magyariné Cseke Ica) biciklivel a városból be tudjon járni biztonsággal az iskolába, a Szent Annához.

„Olyan szép gyerekkorunk volt, pedig anyám korán beadott iskolába (még nem voltam 6 éves). Rossz lány voltam anyám szerint, mert állandóan a Cziráki Mari nénémnél voltam a szomszédba. Na elég az hozzá, hogy télen tele lett a csizmám, de még a bugyim is hóval, a csuma szatyrom elázott, mire felértem a dombra. Az iskolában tuskón ültünk, mert nem volt berendezés.”

 

Az egykori iskola mai állapotában:

Később az iskola átköltözött a Puchinder kocsmából kialakított iskolába. Ott már padok is voltak. Magyariné Ica néni tanított ott is.

„A tanító néni csinált minden nap a kályhatetején tejporból, mézzel egy bögre italt nekünk és csukamájolajat és jódot is kaptunk (ez az 1950-es években volt). Az iskolából a réten át és onnan még 5 km-re a Dáróba ½ 4-4 óra tájban értem haza.  Örültem, ha ettem, a petróleum lámpánál már nem volt erőm tanulni. ” (Kiss Marika)

 

Két helyen folyt a tanítás még pár évig, a Puchinder házban az alsó tagozat, a felsősök az új épületben. Később a volt kocsmaépületet eladta a tulajdonos és a tanítás már teljes egészében az új helyen zajlott, délelőtt az alsósokkal, délután a felsősökkel.

Az igazi iskola amit a Községi Tanács épített, 1956-57-ben készült el. A mai Gárdonyi utca akkor kukoricaföld volt. Weisz Pista bácsi mint fiatal tanító 1958. augusztus 25-én került az iskolába.
A Pécsi Tanítóképző Gyakorlótanító képzőjébebe jártam. Érettségi után egy év gyakorlat, majd egy év képesítés után 20 évesen már kikerültünk az oktatásba. Korábban Nagyhajmáson tanítottam pár évet, majd mint legényembert, akit könnyen lehet mozgósítani népgazdasági érdekből Szénás pusztára (Gödre, Baranyajenő között) helyeztek. Családot alapítottam, gyerek is született. A körülmények miatt tüdőgyulladást kapott, úgyhogy megpróbáltam jobb feltételeket biztosítani a családnak. Így kerültünk ide, az új iskola szolgálati lakásába. Az épületben egy nagy tanterem volt, folyosóval, irodával, szolgálati lakással, gazdasági épülettel. Körbe mindenhol kukorica, sehol egy szomszéd."

Összetartó volt a lakosság, annak ellenére, hogy szét voltak szórva a hegyen. Házhelyeket vásároltak és építkezni kezdtek. A beköltözők a hegyből költöztek az új utcába. Iparkodtak, villamosítást kezdeményeztek, társadalmi munkával kialakították az oszloponak a helyet, betonaljakat szállítottak az állomásról szekerekkel. (Nem volt még telefon sem a környéken, ha megérkezett a szállítmány betonalj, a vasutasok jelezték a Tejüzemben dolgozó szőlőhegyieknek. Aki a váltott műszakból először ment haza, vitte a hírt. Azonnal fuvart szerveztek a férfiak, aki hadrafogható volt befogott és mentek lelkesen. Jobb életet akartak.) A leköltözők gyerekei felnőttek és sokan beköltöztek a városba. Elfogytak a kisgyerekek. Megszűnt a felsőtagozat, Ica néni bekerült a városba a Zrínyi Iskolába. Elérkezett az idő amikor az alsótagozatra már csak egy beiratkozó volt. Az iskola megszűnt működni, óvoda lett a falak között.

az elsősorban egy érdeklődő kisfiú, aki a bátyját kísérte el

 

egyéni. egyedi. wahavidrupal

X