Az árpád- és középkori templomok kutatása az 1990-es évektől régészeti körökben felerősödött. Régi egyházi okiratok, légifelvételek, a nagy elődök leírása alapján keresik, kutatják a fellelhető nyomokat.
Szőlőhegy területén két templomot említenek. (K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai)
Jágónak–Nyergespuszta Szent Margit Templom
tiszteletére szentelt templomát először 1304-ben említik annak kapcsán, hogy plébánosa jelen volt egy végrendelkezésnél, amelyről beszámolt a pécsi káptalan előtt. 1416-ban plébánosa, Péter fia Bereck a szekszárdi egyház kormányzójának, Frigyes augsburgi érseknek volt a káplánja; őt annak kapcsán említik, hogy Berecket, testvérét és rokonait Saul nevű ősüknek a szekszárdi egyház Fejér megyei Szatmár és Bátya nevű birtokain levő örökös részeibe iktatták. 1437-ben ismét említik a nyergesi Szent Margit plébániatemplomot. Az 1542. évi rovásadó-összeíráskor a vásárosdombói váruradalomhoz tartozó Nyerges falu papja jövedelme után 65, segítője, József presbiter 5 dénárt adózott. Az 1714. évi pécsi zsinat iratai szerint Nyerges A 14. század elejétől oklevelekben viszonylag gyakran feltűnő, a 18. század elején még romos templom.
Bükkpuszta területén Enyődi Puszta Templom
A templom létére mindössze Jágónak 1759-60-as kataszteri térképe utal, amelyen Enyődi Puszta Templom néven romokat tüntettek fel; a falura utal még az Enyődi-erdő, -puszta és -víz név is. A földrajzi név mára elenyészett. Csánki idején még ismert volt Kercseligettől É-ra az Enyedi-malom, amelynek alapján a település a középkori Nyerges Ny-i szomszédosa volt és helyét a Kapos vagy esetleg a Kaposba folyó valamelyik patak (talán közülük is a legnagyobb, a Kercseligeti-patak) mentén kereshetjük, a mai Bükkpuszta környékén. Egyetlen, 18. századi kataszteri térképen szereplő dűlőnévből ismert egyház.
Szent János kápolna
A Gólyavár mellett állt, körülbelül a mai Nepomuki Szent János szobor helyén. Erről a Histora Domus ad tanúbizonyságot. Az abban leírtak szerint 1783-ban épült, Dombó Pál 1702-ben felrobbantott várának tégláiból. A kápolnában védőszentjének Nepomuki Szent Jánosnak fából faragott képe (szobra) állt. A Kapos folyó szabályozási tervein még 1819-ben névvel és pontos helyével fel van tüntetve. Az 1800-as évek végén falai repedeztek, megújítására nem került sor. A századfordulóra eltűnt a föld színéről.