Jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, majd Magyarország nádora. (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi)
A szkíta szokásjogon alapuló Tripartitum törvénykönyvet Dombóváron Dombai Pál (1500-ban királyi tanácsos, 1514-ben esküdt ülnök, a Hármaskönyvet vizsgáló bizottság tagja volt) várában írta, majd később házasság révén a környékünk várainak (Dombóvár, Dáró vár, Döbrököz vára) tulajdonosa lett, a török megszállásig.
Adalékok a nádor életéből:
"Az 1525-ik év június végén mintegy tizennégyezer nemes gyűlt össze Hatvanban. Werbőczi azon volt, hogy a tanácskozások nyugodt lefolyását biztosítsa; hiveiben a király iránt bizalmat igyekezett ébreszteni, a kit viszont üzeneteiben megnyugtatott az iránt, hogy ha a gyűlésben megjelenik, tiszteletteljes fogadtatásban részesül. Erőfeszítéseiben legbuzgóbb támasza: atyai barátja, Szobi Mihály volt.
Lajos király, mikor a köznemesség hatvan tagbál álló küldöttsége a gyűlésbe meghivta, kinyilatkoztatta, hogy meg fog jelenni. A pápa és a. lengyel király követei, számos főpap és világi úr kiséretében, július 3-ikán érkezett Hatvanba. A következő napon, a szabad ég alatt deszkakerítéssel körülvett mezőn tanácskozó nemesség körébe jött, melynek kívánatait Werbőczi két óráig tartó magyar beszédben adta elő.
Az ország veszélyes helyzetéről, az elhatalmasodott zavarokról, a bajok orvoslására tett sikertelen kisérletekről szólott. «Jól tudjuk – mondá egyebek között – hogy mindennek nem oka ő felsége, kinek kegyességét ismerjük; hanem okai az urak, kik az ország javával nem törődve, kielégíthetetlen birvágytól elvakítva, helytelen tanácscsal tévútra vezették a királyt. Ő felsége és az ország java egyaránt követeli, hogy azokat, kik neki hűtelenül szolgálnak, hivataluktól mozdítsa el és helyükbe hű hazafiakat rendeljen. Ha ezt megteszi, be fogjuk bizonyítani, hogy a magyar vitézség, mely hajdan rettegéssel töltötte el az ellenséget, még nem halt ki». Beszéde végén a nemességhez fordult azzal a kérdéssel, vajjon nézeteit és óhajtásait híven tolmácsolta-e? Zajos helyeslés volt a válasz.
Utána Szalkai László emelkedett föl és igazolni igyekezett, hogy mint kanczellár, hiven teljesítette állása kötelességeit. Ismételten sértő közbeszólások szakították félbe. Mikor pedig utána Báthori István nádor és Sárkány Ambrus országbíró szólaltak föl, hogy eljárásukat védelmezzék, beszédeik alatt magasan csapkodtak föl az indulatok hullámai.
Végre Ártándi Pál, a köznemesség egyik vezére, indítványnyal állott elő: «Ne várjunk, ne halogassunk semmit, holnap gyűljünk össze, válaszszunk új nádort és kérjük meg ő felségét, hogy erősítse meg». Az indítványt élénk helyesléssel fogadták. «Úgy, úgy kell – mondá egy más szónok – és ha valaki ellenkezik, mind fejenként haljon meg. Báthori István menjen ki, az országban visszavonást ne tegyen; ha nem akar menni, szállásán konczoljuk fel»."
Werbőczi István: Tripartitum
