A megművelt mezőgazdasági területek közül szigetszerűen emelkedik ki a viszonylag nagy kiterjedésű, idős, természetközeli állapotú dombvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes. Az 1980-as években erdei sportpálya és a Magyar- Szovjet Barátsági Pihenőpark lett kialakítva az erdei ösvények mentén. Parkőr is volt, aki vigyázott a területre, az illegális tűzgyújtásra és fürdőzésre különösen. (1986-ban Hergyó László teljesítete a feladatot). A rendszerváltással vége lett ennek az állapotnak. Megszűnt a nagyvállalatok sorra, az orosz laktanya kiürült, eltűnt a parkőr és az erdei tornapálya. Sajnos az utóbbi években alaposan megfogyatkozott a faállomány is, a madárdalt gyakran elnyomja a stilfűrész hangja. Az erdő még fészkelőterületet biztosít a számos ritka, védett madárfaj és a denevérek számára. Az aljnövényzetében ritka, védett növényfajok is élnek. A fotót Tilinger Sándornak köszönöm!
Az erdő tófelőli szélén álló Csery - villa romjaiban is megkapó látvány.
Feltételezhetően részben a mai erdő alatt vannak a középkori Nyerges-puszta település maradványai, amelynek területét régészeti lelőhelyként tartják nyilván.
Nyergesi horgásztó
Fotó: Füstös Zoltánné
A tó mai medre régen legelő volt, középen átszelte a patak. A Mózes család tehenei, és birkái legeltek ott utóljára. A két hektáros tavat, a Nyerges – forrás vizéből duzzasztották fel 1981 táján.
A fotót ismét Tilinger Sándornak köszönöm!
Az Unió halasította, volt mögötte ívató tó és fürdőző tavat is terveztek. 1987-ben pedig már 100 tagja volt a horgász-egyesületnek.
Három tóból áll, környezete ápolt. Gyakori a vizisikló és a mocsári teknős a partokon.
A tó északi oldalán hétvégi házak állnak a szőlőkkel telepített domb oldalán és innen indul a Hamu völgy a dombok közé.